Blog

s.lilla

Miért is szeretjük a meséket? - Mire jó a meseterápia?

Gyermekként találkozunk a mesékkel. A mai gyerekek már rengeteg mesét nézhetnek a tévében, de vajon ezek a mesék, amik építenek?

 Az utóbbi években egyre több hollywoodi kassza siker egy ősi történet vagy mese feldolgozása, gondoljunk csak a Hófehérke történetére, vagy az Egyszer volt, hol nem volt sorozatra, amik nem is annyira a gyerekeknek szólnak. Vajon mi a titkuk? 

 Több neves pszichológus foglalkozott a mesék terápiás hatásával, köztük Bruno Bettelheim. Szerinte a mesék minden esetben leegyszerűsítik a szituációkat, ezáltal az egzisztenciális dilemmákat egyértelműen, tömören foglalják magukba. Ezzel adnak lehetőséget arra, hogy a gyermek az adott mese „tanulságának”, problémakörének lényegével találkozzanak, hogy azok ne váljanak túl bonyolulttá számukra. Úgy véli, hogy a mesék mintául szolgálnak a gyermekek álmodozásaihoz, így ezzel együtt hatással vannak a gyermekek tudattalanjára. Ezzel lehetőséget teremtve arra, hogy a megmunkált tudattalan pozitív célokat szolgáljon és a személyiség egyik építőkövévé váljon.

 Dr. Bakó Tihamér Utak és ösvények című könyvében így ír a mesékről:  “A mítoszok és a mesék örök kérdésekre adnak választ. Milyen is valójában a világ? Hogyan éljek benne én? Hogyan találhatom meg igazi énemet? A mítoszok válasza határozott és egyértelmű, a meséké sugallatszerű. A mesében benne lehetnek a válaszok, de soha nincsenek kimondva. A mese a gyermek képzeletére bízza, mit kezd azzal, amit a történet az életéről és az emberi természetről elmond, hogy magára vonatkoztatja-e, s ha igen, akkor hogyan.”

 Boldizsár Ildikó a methamorfoses meseterápia kidolgozója írja:

“A Metamorphoses Meseterápiás Módszert Ovidius Metamorphoses (Átváltozások) című művéről neveztem el.”

“A Metamorphoses ugyanis nem az eseményeket sorjában regisztráló világkrónika, hanem egyetlen szempontból mutatja a világ történetét: mi mivé változott át a kezdetek óta, és hogyan mentek végbe ezek a változások.”

“Mivel a meseterápia a személyes életesemények mitikus feldolgozásának gyakorlatán alapul, és legfontosabb célja a változásokhoz szükséges lelki, szellemi és testi feltételek megteremtése, ezért kapta a módszer erről a műről a nevét.”

 A mese terápiának is több féle ága van. Vegyük a metamorphoses meseterápiás módszert. Ebben az irányzatban azokkal a népmesékkel dolgozunk, amik évszázadok óta terjednek szájhagyomány útján. Sokat ismerhetünk Andersen és a Grimm testvérek tollából, de ezek nagy része is gyűjtött mese, amit ők írtak le.

 A népmesék, mondák és mítoszok ősi bölcsességeket őriznek. Az írásos kultúra előtt így tudták tovább adni az „élethez szóló használati utasításaikat” az emberek nemzedékről nemzedékre. Nem kell hozzá bonyolult pszichológiai kifejezéseket használni, hogy átadják az üzenetet.

A mese a verbalitáson túl a szimbólumok sűrített tartalmán keresztül tud nagy erővel hatni.

 Vannak olyan szimbólumok, amik a legtöbb kultúrában ugyan azt jelenti. Mégis a legjobban a saját kultúrkörünk népmeséit tudjuk értelmezni. A mi esetünkben a magyar népmesék állnak hozzánk legközelebb, jól érthetjük a szomszédos országok meséit, ám érdekes impulzusokat adhat egy-egy indián mese vagy más távoli kultúra meséje is. Ebben az esetben érdemes figyelembe venni, a különbségeket: pl. a kínai kultúra sárkányai más jelentéssel bírnak, mint a mi hétfejű sárkányaink.

 A mesék régen elsősorban nem a gyerekeknek szóltak, hanem a felnőtteket is segítették.  A mesékben a személyiségfejlődés különböző szakaszait találjuk. Példát mutatnak arra, hogyan is küzdjünk meg a fejlődés során a kihívásokkal, hogyan juthatunk el az érett személyiségig.

 Minden fejlődési szakasznak meg van a maga feladata, mi az amit meg kell tanulnunk, hogy eljussunk a következő szinting. Ezt számos pszichológus vizsgálta és leírta, Freud pszichoszexuális fejlődés elméletében, Ericson, Piaget  és a krízis elméletek megalkotói is, hogy csak párat említsek. Minden életszakasznak meg van a maga meséje, ami abban segít, hogy mi is a feladatunk, mivel kell megküzdenünk és hogyan. Vannak olyan mesék, amik több fejlődési szakaszt is felölelnek.

 Fontos, hogy a mesét az eredeti formájában olvassuk, ne a Walt Disneys változatra hagyatkozzunk. A mesék néha brutálisnak tűnnek, amit Walt Disneyék kicsit “kikozmetikáztak”, így sokszor a mese lényeges elemei torzultak vagy kimaradtak.

A mese fontos eleme, hogy mi képzeljük el és ne készen kapott képeket, jelenteket nézegessünk, hiszen mindenkiben másképp képeződik le a mese. Mindenki átszűri magán a mesét és alakít rajta. A népmesék ereje abban rejlik, hogy rengeteg emberen átszűrődött, hozzá tettek, elvettek, kinek mi volt a fontos, ezért csak a lényeges, mindenki számára érvényes részek maradtak fen.

 Ha meséket olvasunk, azok már önmagunkban hatnak ránk. A meseterápia lényege, hogy ezt a folyamatot segítse, facilitálja. A feldolgozás eszköze lehet rajz, montázs, a mese tovább írása, szoborkészítés, dramatikus megjelenítése egyes jeleneteknek stb. A meseterapeuta segíthet a meseválasztásban is, hogy aktuális élethelyzetünkben melyik mese segíthet bennünket.

Ha felkeltettük az érdeklődésedet a mesterápia iránt, tájékozódj meseterápisá képzéseinről itt: http://tanacsadokiskolaja.hu/tanfolyam/megkuzdesi-strategiak-mesek-tukreben