Blog

s.lilla

Hogyan készül az élet? Hol találhatóak az emberi viselkedés gyökerei?

A várandósság időszaka titkos folyamatok összessége. Hogyan készül az élet, hogyan fogan meg, mi viszi a fejlődés útjára? Milyen behatások érik a magzatot az anyaméhben, s milyen személyiségformáló hatásuk van ezeknek a későbbiekre nézve? Milyen az út, amit anya, apa, és baba megtesznek a bizonytalanságtól a bizonyosságig, fantáziától a valóságig, az életbe történő megérkezésig?
Hol találhatóak az emberi viselkedés gyökerei? Mit takar az intelligens élet az anyaméhben? Miről álmodik egy magzat? Hogyan szervezi élményeit, s hogyan hat mindez a későbbiekben? Milyen hatása van a szülés-születés minőségének a későbbiekre? A születési pozíció és a személyiség milyen összefüggéseket mutat? Ilyen, és hasonló kérdésekkel foglalkozik a perinatális pszichológia.

 

Ez az interdiszciplináris tudomány a fogantatás, a várandósság, a szülés-születés, és a csecsemőkor folyamatait veszi górcső alá. Az emberiség hosszú utat tett meg idáig: mint annyi más területen, itt is időbe telt, mire a tudósok rájöttek, hogy a Föld nem lapos, hanem gömbölyű. Épp úgy gömbölyödik, mint egy várandós kismama pocakja. Régen azt hitték, a magzat nem érez, nem szervezi élményeit, nem maradnak emlékei ebből a korból; és voltak anyák, akik ösztönösen érezték, hogy ez nincs így. Ma már tudjuk, hogy a nagybetűs ÉLET a fogantatás pillanatával indul, és innentől kezdve minden esemény személyiségformáló hatással bír.

Vajon mit tapasztal egy magzat odabent? Valóban azt a paradicsomi állapotot tapasztalja meg, melyről annyi remekmű szól, vagy pont az ellenkezőjét, bezárva érzi magát, fél? Valószínűsíthetjük, hogy megtapasztalja ezt is, azt is: az emberi érzések színes palettája már a magzat számára is az élet velejárója. Lehetnek jó, vidám, dús időszakok, és lehetnek nehéz, szorongással teli, szűkös idők.

Az első trimeszter a bizonytalantól a bizonyosságig vezet: megmarad-e a terhesség? Ekkor mondják, hogy rossz lehet az anya közérzete, és kialakulhat benne valami késztetés, hogy elbújjon a világ elől, és otthon, biztonságban és melegségben bekuckózza magát. Van, aki így éli meg, s van, aki másképp. Bármit is él meg az anya, az biztos, hogy a magzattal összekapcsolódó lelki rendszerében annak jó oka van. A második trimeszter arról híres, hogy megdobja az anya energia-készletét: pörög, forog, majd kicsattan. Van, aki így éli meg, s van, aki másképp. Ez a babáról, s az anyaságról szőtt fantáziák nagy ideje. Itt szinte látható módon fonódik egybe múlt, jelen, s jövő. A harmadik trimeszter már az elengedésről szól: nemsokára megszületik a baba, az anya a fantázia babának búcsút int, hogy karjába fogadja gyermekét. Hogy valóban nehéz-e, és ahogy mondják, „bálna” leszel, vagy „traktor”, nehézkes lesz a járásod, a légzésed: van, aki így éli meg, s van, aki másképp. Ahány anya-baba páros, s ma már tudjuk, ahány anya-apa-baba hármas, annyi fajta várandósság létezik. Ennek továbbgondolása a szülés folyamata: minden szülés-születés is egyedi, egyszeri és megismételhetetlen.

A szülés-születés eseménye mérföldkő a család életében, s minősége mind az anya, mind a baba szempontjából jelentős mértékben befolyásolja a személyiségfejlődést, a személyiség eszköztárát, a megküzdést, a stressz-tűrőképességet és az intimitástűrést. A szülés története idővel az anya identitásába olvad. A születés eseményei a baba számára egyfajta alapmintázatot állítanak be. Érdemes ezt a történetet ápolni, gondozni. Tökéletes anya nincs, tökéletes szülés sincs: nem az a lényeg, hogy minden tökéletes legyen, hanem az, hogy ami történik, az gondozva legyen, azt a helyén kezeljük, és a megfelelő módon kerüljön feldolgozásra. A jó élményeket is fel kell dolgozni: van, akinek a szülés eufórikus, eksztatikus élmény, és vannak babák, akik mosolyogva születnek a világra. Vannak, akiknek a szülés-születés folyamata nehézségekkel terhelt: mint minden nehéz esemény után, itt is nyílnak korrekciós kapuk. Olyan idők, amikor a nehéz megéléseket elsimíthatjuk, testünket-lelkünket vigasztalhatjuk, és a nehézséget pozitív irányba forgathatjuk, hogy a megélés végül a javunkat szolgálhassa. Bármely keveréke legyen a nehéznek és az eksztatikusnak végül az anyáé és a babáé, a szülés-születés élménye olyan esemény, mely kitüntetett figyelmünkre érdemes.

írta: Ördögh Csilla, pszichológus

Tudj meg többet a témáról pénteki előadásunkon: http://www.tanacsadokiskolaja.hu/tanfolyam/varandossag-varazslatanak-nyomaban

                                               

 

Címkék 
perinatális pszichológia; anyaság; apaság