Blog

s.lilla

A „diszesek”

Ma már sokan hallottak erről a kifejezésről, mégis sokszor helytelenül használják. Először is szeretném tisztázni, mert sokszor elsiklanak az igazi jelentés fölött, hogy a diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia RÉSZ-képesség zavar! Ami azt jelenti, hogy ép intellektus mellett a várthoz képest alul teljesít vagy az olvasás vagy az írás vagy a számolás terültén. Tehát amikor róluk gondolkodunk ne suta butácska gyerekekre vagy felnőttekre gondoljunk. 

Magyarul Gyarmathy Éva könyvében olvashatunk arról, hogy az emlegetett diszes emberek egyszerűen másképp gondolkodnak, másképp vannak „behuzalozva” mint a többiek. A társadalom vagy a szakértők kialakítanak egy képet a gyerekről később a felnőttöl, hogy mi várható el egy átlagos embertől és ez álatlában nem az amit a diszesek produkálnak.

Ennek vannak előnyei és hátrányai is. Az én tapasztalatom diszesként az, hogy ez még az általános iskolában téma, előkerül közép iskolában amikor nem értik, hogy a tartalom jó, de hogy írhat valaki úgy mint egy álatlános iskolás. Az egyetemen meg egyszerűen értetlenül állnak az előtt, hogy lehet még helyesírási hiba egy esszében.

Viszont középiskolában mindig engem kérdeztek a történelmi összefüggésekről, mert én hamar át láttam őket, amellett, hogy a részleteket nem tudtam felidézni. Úgy írtam dolgozatokat, hogy abban évszám, név, helyszín alig szerepelt.

Az egyetemi vizsgáknál mindig lutri volt, hogy ezzel a „huzalozással” előnyöm van-e a többiekkel szemben vagy hátrányom. Ami azt jelentette, hogy néha egyenesen felháborítónak tartották, hogy ilyen alap adatok tudása nélkül jövök el vizsgázni, néha  pedig bámulatosnak találták, hogy milyen jól átlátom az összefüggéseket.

 

Találtam is egy infógrafikát is, ami a diszes munkaerőről szól, abban is kiemelik az ingadozóbb teljesítményt. Milyen előnyökkel és hátrányokkal jár ez a fajta agyi struktúra.

Talán összegzésképp azt mondanám, hogy ez a „részképesség zavar” egyedivé, kiemelkedővé tesz jó és rossz értelemben is. Ezt lehet fejleszteni és kompenzálni is egy életen át. Gyerekkorban van egy szakasz amikor ez még hatékonyabban fejleszthető, de attól a lelke mélyén a diszes diszes marad és ezt nem szabad elfelejteni hanem élni kell a lehetőséggel ami cserében adatott.

 

Meg kell tanulni a legjobbat kihozni ebből!  

Címkék 
diszlexia