Blog

Sokan kutatták a boldogság titkát az ókortól  a mai napig. Rengeteg bölcsességet olvashatunk az interneten és máshol is arról, hogy milyen egyszerű is boldognak lenni, csak akarni kell. Napjaink híres pszichológusai tollából is sorra születnek a boldogságról szóló (ön)segítő könyvek, Bagdy Emőke, Popper Péter, Szendi Gábor, hogy csak párat említsünk.

Mi  az Applegate pszichológia szükséglet modelljét vesszük alapul és ehhez egy holisztikusabb személetmódot társítunk, beépítve más irányzatokat is, mint pl. a mindfullness és az eudaimonizmus vagy a keleti filozófiák.

Pszichológiai Szabadegyetemünk keretében a pszichológia egyik fontos ágával ismerkedhetünk meg: a sportpszichológiával!

A sportpszichológia a szabadidő és a versenysportok területével egyaránt foglalkozik és egyre fontosabbá válik az életünkben! A sportolás vagy testedzés a fizikai - és mentális egészségünk megőrzésében óriási szerepet játszik, időskorban hozzásegít a memória és kognitív funkciók megőrzéséhez. Ráadásul még örömet és boldogságot is okoz!

Mi az oka mégis, hogy sokan nehezen vesszük rá magunkat, hogy elkezdjünk mozogni? Számos kifogást találunk, hogy kibújjunk a mozgás öröme alól: nem érek rá, túl sok a dolgom, rossz az idő, nincs társam, stb. stb.

              

Ebben a cikkben egy kicsit bővebben szeretnénk bemutatni, hogy melyek azok a területek, amelyek fejlesztésére, hatékonyabb kihasználására nyílik lehetőség a sportpszichológiai módszerek segítségével.

sportpszichológia

Sokan tudják, hogy téthelyzetben a gondolatok, érzések, illetve a fizikai készségek teljes összhangjára van szükség a győzelemhez. A meccseken való jó, összeszedett, egyenletes teljesítmény azonban csak egy apró szelete a munkának – a mentális tényezők a sport összes területén jelen vannak. Sokan talán nem is ismerik fel, hogy amikor az edzések, a mindennapi rutinfeladatok során nehézségekkel küzdenek, annak mekkora része köszönhető a gondolkodásuknak, a hozzáállásuknak, a tudatosságuknak.

A meséket legjobb olvasni. Ilyenkor a saját képzeletünkre van bízva, milyen a félelmetes sárkány, a szépséges királylány, a "szőke herceg", a gonosz boszorkány, az erdő, az üveghegy, stb. Itt most mégis összeszedtem pár mesefeldolgozást, ami nem csak gyerekeknek szól, sőt egyes feldolgozások kifejezetten nem ajánlottak gyerekeknek. 

A meseterápiában is fontos, hogy a mesében mely részek, jelenetek ragadják meg az olvasót, hogyan emlékszik a mesére, mi az, amit kiemel, ha saját szavaival kell elmondani a mesét. Ezek a filmfeldogozások is jó példák erre a jelenségre. Ezekben azt láthatjuk, hogy mit tartott fontosnak a film készítője, mi az, ami őt megérintette. 

Hogyan is lehet eljutni a dobogó legfelső fokáig? Ma már több tudomány is foglalkozik a témával. Az este folyamán betekintést kaptunk abba, hogyan tudja támogatni a grafológia és a pszichológia a sportolókat.  Sőt még egy négylábú vendégünk is volt, aki szintén a sportolók teljesítményének fokozásához próbál nap mint nap hozzájárulni!

A Zen Coaching klub egy különleges, interaktív tanácsadói klub.A második klubunk rendező elve a szingularitás volt. Már ezért a kifejezésért megérte eljönni: Szingularitás!  Én legalábbis így vagyok ezzel. Talán soha nem jutott volna eszembe ezen gondolkodni, azóta pedig csak ez foglalkoztat!

Januárban induló jobb agyféltekés rajztanfolyamunkat Antal Brigitta fogja vezetni. Brigi a mi hallgatónk volt a grafológusképzésen, emellett klinikai szakpszichológusnak készül. Nagyon felkeltette az érdeklődésünket a módszer iránt, így most lehetőség nyílik kipróbálni! A bejegyzésben képeket láthatunk előző tanfolyamok alkotásaiból, betekintést nyerhetünk nagy fejlődésekbe. Az interjúban  arról mesél, ő hogyan találkozott a módszerrel és milyen saját élményei voltak, miért is ajánlja mindenkinek:

A siker elengedhetetlen része a felkészültség – a sport terén ez hatványozottan igaz. Fizikailag és mentálisan is „ott” kell lennie az embernek ahhoz, hogy ki tudja magából hozni a maximumot. A felkészülés során azonban az edzők és sportolók sok esetben hanyagolják a mentális részt. Pedig az élsportban, ahol a sportolók technikai tudása nagyban megegyezik, legtöbbször az dönt, hogy ki kezeli az adott helyzetet jobban.

Mi az, ami felkelti a szülők, tanárok gyanúját?  Melyek azok a jelenségek, melyek gondolkodásra készteti a gyermekekkel foglalkozókat?

Valamennyien ismerjük a kifejezést: „tanulási zavar”, de legtöbben nem tudják eldönteni, hogy a tünetek, amelyeket tapasztalnak, vajon a nemcsak a gyermek átmeneti fáradtságára, pszichológiai okokra vezethetők vissza. Sokan nem is tartják olyan súlyosaknak a tüneteket, hogy szakemberhez forduljanak. Holott az idejében felismert baj súlyosbodása megelőzhető, kezelhető, gyógyítható.

Mindannyian érezzük, és gyakran hallhatjuk ismerőseink körében, hogy túl sok a munka, elveszünk a gondok dzsungelében. Manapság gyakran érezzük, hogy KÁOSZ-ban élünk, mely tönkretesz, megbetegít, nehéz egyensúlyban maradni a feladatok özöne között

Sokszor tapasztaljuk azonban, hogy akit viszont elér egy súlyos trauma, betegség, abban a pillanatban megérzi, hogy mi a fontos, mi nem.  Hirtelen szinte megvilágosodik és tudja, hogyan rendezze újra az életét. Többé már kevésbé engedi magát beszippantani a teljesítményelvű, magába döngölő, lelket felőrlő világnak.

Hogyan lehet ezeket a traumás utakat megúszni és kiélesíteni a tudatot ilyen veszteségek nélkül is?

Többféle út van, vallásos hiteken át akár a Zen tanításokig. Nincs egyetlen út, de sok közös vonás lehet bennük. Kinek –kinek alkata szerint lehet a megoldások közül válogatni.

Oldalak